a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen.
A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI megkeresésére elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig: Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.

A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek.

A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között - tette hozzá.

Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik - mondta a szakember.

Tavaly kétszer - március elején és július végén - billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.