Munkagépek takarítják a törmelékeket a felrobbantott kormányzati épületek elől Oslóban. A merénylet nyomai lassan eltűnnek a norvég fővárosból, a tömeggyilkosság elkövetőjének bevándorlás-ellenes nézetei miatt azonban az országban fellángolt a vita a rasszizmusról. Az ötmilliós lakosságú Norvégiában jelenleg több mint hatszázezer bevándorló él. Az elmúlt években emiatt erősödésnek indult a szélsőjobboldal. A második legerősebb politikai erővé vált haladó párt vezetője a merénylet után is az iszlám veszélyre figyelmeztetett. Az oslói rasszizmus ellenes központ vezetője szerint viszont a szélsőségesek nyilatkozatai ellenére az idegengyűlölet sokkal alacsonyabb szinten van Norvégiában, mint Európa többi országában. „Hatalmas szakadék van a bevándorlásról szóló vita, és a valóság között. Miközben a társadalmi viták gyakran arról szólnak, hogy ha valaki nem száz százalékosan norvég, akkor már fenyegetést jelent, a valóságban a fiatal bevándorlók igazi norvégoknak és a társadalom részének érzik magukat” – szögezte le Kari Helene Partapuoli, a norvég rasszizmusellenes központ vezetője.

A bevándorlók többsége sem aggódik amiatt, hogy Norvégiában erősödhet az idegengyűlölet. „Amikor még nem tudtuk, ki az elkövető, érezni lehetett, hogy kicsivel megnőtt a rasszizmus Oslóban. Amint viszont kiderült, hogy a gyilkos egy norvég, minden megváltozott. Az átlag norvégok már sokkal toleránsabbak és nyíltabban beszélnek muszlim társaikkal, mint azelőtt” – fogalmazott Sara Tahir pakisztáni bevándorló.

A két héttel ezelőtti merénylet elkövetőjét, Anders Behring Breiviket terrorizmus bűntettével vádolják a norvég hatóságok. A férfi továbbra is azt állítja, hogy egyedül hajtotta végre a támadást, a rendőrség azonban nem zárta ki, hogy mások is segítették. Közben Breiviktől még kedvenc szerzője is elhatárolódott, a bevándorlókat gyakran kritizáló, az interneten a fjordok embere álnéven író blogger szerint soha nem találkozott Breivikkel, és unalmas személyiségnek nevezte az ámokfutót. (da)

hírTV