Kár volt „kipaterolni” az IMF-et az országból, hiszen erős szövetséges lehetett volna a túlzottdeficit-eljárás elleni brüsszeli vitában, az államkötvények kamatai pedig jóval többe fognak kerülni, mint egy IMF-hitel törlesztése – vélekedtek az Orientpress által megkérdezett gazdasági szakértők. Róna Péter és Juhász Attila a rezsicsökkentésről, a gazdasági fellendülés, és az újabb kiigazító csomag esélyeiről nyilatkoztak szerkesztőségünknek.

A kulcs a fenntarthatóság
A vártnál is jobb adatokat, 1,9 százalékos deficitszámot ért el tavaly a magyar gazdaság, Brüsszel közelmúltban kiadott elemzése szerint. A tartósan 3 százalék alatt tartott hiánycél okot ad a reménykedésre, hiszen ez az egyik feltétele annak, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, amit 2004-es, uniós csatlakozásakor indítottak ellene. Pénzügyi elemzők szerint ugyanakkor nem biztos, hogy az Európai Bizottság megelégedik ennyivel –újabb feltételekhez, további kiigazító lépésekhez is köthetik az eljárás megszüntetését.

„Önmagában a jó hiányadatok nem elegendőek, eljárás során ugyanis nemcsak a hiányadatokat értékelik, hanem azt is, hogy hosszabb távon is fenntartható-e az alacsony hiány, ezzel kapcsolatban pedig az Európai Bizottság szkeptikus” – mutatott rá kérdésünkre Juhász Attila, a Political Capital szakértője, aki szerint azonban nem kizárt, hogy végül sikerül kikerülnünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A stabilitást kulcskérdésnek nevezte Róna Péter közgazdász is: hiába jók a számok, bukni fognak, ha a Bizottság „kiveszi” a különadók egészét, vagy jelentős hányadát azon az alapon, hogy azok nem tarthatóak a jelenlegi szinten.

Megszorítás helyett növekedni kell
Szintén probléma a bizalom hiánya, amit több forrás táplál „Magyarországgal szembeni két, egymástól független kritika fogalmazódik meg az EU-ban és z EU vezető államaiban. Az egyik a gazdaságpolitikára, a másik a jogállamiság csorbulására irányul” – mondta Róna, hozzátéve, hogy nem tartja jó stratégiának e két bírálat itthoni összemosását; belpolitikailag és rövidtávon ugyan kifizetődő stratégiának tűnhet, azonban ezzel nem adunk a fenntarthatóság kérdésére – ami nélkül valódi eredményeket sem érhetünk el. „Jobb lenne hangsúlyozni egyrészt azt az utat, amit az ország már megtett, másrészt pedig - követve az IMF elemzését - kimutatni, hogy a további megszorításoknak, beleértve a túlzott deficit eljárás következményeként megvont EU-s támogatást, csak romboló hatása lehet. Egyszerűen nincs értelme a további megszorításoknak, csak gátat vetnek a növekedési pálya helyreállításának ” – fogalmazott a közgazdász. Növekedési kilátás nélkül az ország megítélése sem lesz kedvező: mint Juhász Attila megjegyezte, a jelenlegi alacsony hiányt leszámítva Magyarország nem igazán büszkélkedhet jó gazdasági mutatókkal.

A Valutalappal való együttműködés más szempontból is hasznos, vagy legalábbis gazdaságos lehetett volna. Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi, fokozott államkötvény-kibocsátás kamatai olyan mértékben növelik majd az államadósságot, amihez képest az IMF-hitel törlesztése is kisebb teher lenne.

Pazarolva takarékoskodunk
A rezsicsökkentést inkább politikai jelentőségű lépésnek értékelték a nyilatkozók, Juhász szerint ugyan valamennyire csökkent miatta az infláció, ám kormány ezzel a költségvetést közvetlenül kevéssé terhelő, sokakat érintő, népszerű intézkedést tudott hozni – s ennek komoly haszna lehet egy évvel a választások előtt. Róna viszont a lehető legrosszabb döntésnek tartja az akciót, mondván, Magyarország alapgondja nem a szolgáltatók magas profitja (ami az EU-ban a legalacsonyabbak egyike), hanem az energiapazarlás, amit csak újabb energetikai fejlesztésekkel lehetne mérsékelni – a rezsicsökkentés viszont éppen ettől a szektortól von el forrásokat.

Kár volt kipaterolni őket?
Juhászt Attilát és Róna Pétert arról is kérdeztük, nem tapasztalnak-e negatív diszkriminációt Magyarországgal kapcsolatban; az Unió a nálunk jóval magasabb hiánycélt felmutató államokkal szemben – így a 10 százalékos hiánnyal küzdő Spanyolország esetében – megengedőbbnek tűnik, mint amikor a magyarokról van szó. Juhász szerint ettől nem kell tartani: az Európai Bizottság legutóbbi jelentése alapján az elmúlt időszakban - az időközben fokozott ellenőrzés alá kerülő Ciprus mellett - 13 tagállamot vizsgáltak részletesen egyensúlyi hiányok miatt, és május 29-én tesznek majd konkrét ajánlásokat az egyes országok számára. ”A jelentés alapján e tagállamok közül az Európai Bizottság várhatóan csak Spanyolországot és Szlovéniát vonja majd túlzott mértékű egyensúlytalansági eljárás alá, ami végső soron pénzügyi szankcióval is fenyegeti ezt a két országot. Magyarország esetében épp arról van szó a jelentésben, hogy az egyensúlyi hiányok jelenleg nem minősülnek olyan súlyosnak, hogy emiatt akár pénzügyi szankciók is fenyegessék az országot.” – hangsúlyozta a Political Capital munkatársa.

Róna ugyanakkor lát negatív megkülönböztetést, abban az értelemben, hogy az EU túl dogmatikusan közelítette meg a magyar helyzetet, túl gyorsan és túl meredeken követelte a deficit csökkentését. „Közgazdasági értelemben ez a hozzáállás egyszerűen barbárság volt a részükről, mi pedig elkövettük azt a hibát, hogy ahelyett, hogy összefogtunk volna az IMF-el, ami szintén ezt mondta, 'kipateroltuk' őket” –vélekedett Róna Péter.

Jöhet az újabb csomag
Az Equilor korábbi cikke szerint az Európai Bizottság újabb, akár 200-250 milliárd forintos csomagot kérhet majd az Orbán-kormánytól, hogy a hiányszintet tartani tudják. Juhász Attila ezt valószínűnek is tartja - a költségvetési célokat illetően mindig vannak kockázatok, így természetesen jöhet újabb kiigazítás, ha szükség lesz rá, a kormány pedig tavaly is több kiigazító csomagot hajtott végre, hogy tartani, illetve csökkenteni tudja a hiánycélt. Róna Péter biztos az újabb csomagban, amennyiben ragaszkodunk a jó deficitszámhoz – mégis bízik abban, hogy a kormány visszautasítana egy ilyen brüsszeli kérdést, és a párbeszédet az EU-val a növekedés helyreállításának irányába tereli majd. A kabinetnek jeleznie kell, hogy csak olyan lépéseket tudnak elképzelni, amik nem csorbítják a növekedés esélyét - emelte ki Róna.