- mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, a harmadik Budapest Energy Summit online tartott nemzetközi konferencián.

Kaderják Péter hozzátette: a kormány idén elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében kiemelt feladat a környezetbarát napenergia hasznosításának növelése, ez folytatódni fog a következő években. Magyarország 2020-ban rekordokat dönt ezen a területen, az akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe helyezését ösztönzi. Jelezte: ez év végére a napenergiatermelő-kapacitás elérheti a 2000 megawattot, ez több mint a duplájára nőtt az utóbbi két évben.

Kaderják Péter kitért arra, hogy előkészületben van a lakossági napelemes rendszerek kiépítéséhez várhatóan 2021 második felétől vissza nem térítendő támogatást biztosító új program.

A stratégia értéke a végrehajtásban van - mondta, felidézve: a kormány idén elfogadta a többi között az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet és az I. Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet.

A második legnagyobb szén-dioxid kibocsátó az országban a közlekedési ágazat, ennek megfelelően az ágazat zöldítési programja a második legfontosabb a kormány számára. Példaként említette a Zöld busz programot, amelyben 120 millió euró forrást biztosítanak tíz éven át elektromos buszok beszerzésére a dízelek helyett. A kormány célja, hogy tíz éven belül minden második busz környezetbarát legyen a nagyvárosok helyi közlekedésében. Felidézte, hogy Magyarország élen jár a környezetkímélő járművek elterjedésében. Az év első felében az uniós tagállamok közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma, zöld rendszámos gépkocsikból 20 ezer közlekedik a magyar utakon, kétszer annyi, mint 1,5 éve.

Közlése szerint a kormány az Európai Tanács decemberi ülésére készül, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig legalább 55 százalékos csökkentésére vonatkozó új európai javaslatot is megvitatják. Minden tagállamnak más a kiindulási pontja és más az energia-összetétele, és a kérdést különböző nézőpontokból kell kezelni - vélekedett. Szeretnék elérni, hogy minden tagállam kötelezze el magát a legalább 40 százalékos, a nemzetgazdaság egészére vonatkozó csökkentési cél mellett 2030-ig. A magyar kibocsátás harmadával alacsonyabb az 1990-es szintnél - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy dolgoznak Magyarország Nemzeti hidrogén stratégiáján, ez a tervek szerint jövő év első negyedévében készülhet el, és hamarosan megalakítják a Magyar Akkumulátor Szövetséget.

A budapesti energia csúcstalálkozót, a Budapest Energy Summit 2020-at idén 3. alkalommal rendezték meg, ezúttal online a járványhelyzet miatt. A fórumon magas szintű iparági vezetők, szakértők, döntéshozók és az energia, a pénzügy és a technológia felső vezetői gyűltek össze 25 országból, hogy megvitassák az ipar vezető trendjeit, azonosítsák a lehetőségeket és a kihívásokat.