Hírek
2024. Április 11. 16:21, csütörtök |
Belföld
Forrás: MTI
Gulyás Gergely: az EP rossz döntést hozott a migrációs paktum elfogadásával
Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy "mennyire szélsőségesen rossz javaslatról" volt szó, hogy az EP-ben - ahol a miniszter szavai szerint - 70-80 százalékban "a bevándorlás nagy barátai ülnek", csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.
Hozzátette: "Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie", és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra "lökné át". Csatlakozni tudunk a lengyel miniszterelnökhöz, Donald Tuskhoz, aki világossá tette, Lengyelország semmilyen relokációt nem fogad el, a migránsok elosztását nem fogja végrehajtani, és nem hajlandó azért pénzt fizetni, hogy ne hozzanak olyam embereket ide, akikkel nem akarunk együtt élni - tette hozzá.
Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni - mondta. Hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
A miniszter szólt arról is, hogy a keddi ülésén a kormány elemezte a nemzetközi politikai és katonai helyzetet. Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború vagy béke irányába mozdul-e el a világ és Európa - mondta.
Hozzátette: már Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, "noha ez korábban egyértelműen vörös vonal volt az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok számára is". Jelezte: a katonák Ukrajnába küldése rendkívüli mértékben megnöveli a háborúba belekeveredés veszélyét.
Gulyás Gergely szerint aggasztó, hogy a NATO is irányt váltott a kérdésben. Hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetéségét. Mint mondta, ebben "éles és rosszirányú negatív fordulat állt be", nyilvánosságra került egy NATO-Ukrajna-misszió terve, azaz a NATO arra készül, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a konfliktusba, létre akarnak hozni egy 100 milliárd dolláros alapot, amivel a katonai kiképzést akarják segíteni és a fegyverszállítást koordinálni.
Közölte: Magyarország mint NATO-szövetséges, komolyan aggódik emiatt, Magyarország ugyanis védelmi szövetségként tekint a NATO-ra. Azért léptünk be a szövetségbe, mert egymást akarjuk megvédeni és nem azért, hogy együtt lépjünk fel más ellen, bármilyen megalapozott morális érvelés is álljon emögött - emelte ki.
Hangsúlyozta: a magyar külpolitika a NATO-n belül továbbra is azt fogja képviselni, hogy semmilyen olyan lépést nem tehetünk meg, ami a világháború irányába vezet. Ezért Magyarország keresi a lehetőséget, hogy egyhangú döntéshozatalra épülő védelmi szövetség ilyen irányú döntése esetén ebből valamilyen formában kimaradhasson - tette hozzá. Közölte: mindent megtesznek, hogy Magyarországot a lehető legkisebb veszély fenyegesse akár más országok vagy a NATO veszélyes és a világháború kockázatát növelő döntései ellenére is.
Beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök Biró Marcell személyében nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezett ki. Magyarország nemzeti érdeke, a nemzeti szuverenitás védelme összehangolt felkészülést igényel, a nemzetbiztonsági főtanácsadó összehangolja a hadsereg, szolgálatok és a kormány más szerveinek a munkáját, védelmi koordinációt lát el a kormányon belül - mondta.
Megismételte: a kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ennek ellenére a kormány mérlegelte, a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, hiszen alapvetően más gazdaságpolitikát kíván a háborús időszak, mint a békés időszak.
Ma azt tudjuk mondani, a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és béke szempontjából, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad, ezért a 2025. évi költségvetési javaslatot november 5-én követően nyújtjuk be - mondta.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 10. 12:09, péntek | Belföld
KSH: 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak áprilisban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. Május 10. 12:06, péntek | Belföld
A KSH szerint olcsóbbak lettek az üzemanyagok itthon, a szomszédos országok áranál
Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 626, míg a régiós országokban 616 forint volt.
2024. Május 10. 06:00, péntek | Belföld
Hszi Csin-ping: Kína és Magyarország mindig barátok voltak
Kína és Magyarország mindig barátok voltak, de történelmük során most a legjobb a kapcsolat a két ország között - jelentette ki Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke csütörtökön Budapesten.
2024. Május 10. 06:00, péntek | Belföld
Orbán Viktor: támogatjuk a kínai békekezdeményezést
Támogatásáról biztosította az ukrajnai konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést csütörtökön, a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök.