Jelentős problémákat okoz a hazai méztermelésnek és kereskedelemnek a magyar hatóságok szigora. Az Európai Unió mézirányelvének eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy ugyanazt a mézet Nyugat-Európa megvenné, a magyar hatóságok pedig megsemmisítenék. Az egyes tagállamok meghatároznak határértékeket, amelyek betartása esetén a méz tisztának minősül. Németországban például egy kilogramm mézben 10 mikrogramm alatti antibiotikum-szint még nem jelent problémát. A magyar hatóságok viszont ragaszkodnak a teljesen antibiotikum-mentes mézhez, így az ami Németországban megfelel, azt itthon meg kell semmisíteni.

Ősztől tovább nőhet a bizonytalanság. Nem kizárt ugyanis, hogy a ma még nyugat-európai laborok által elfogadottnak minősített mézet fél év múlva szennyezettnek ítéli a magyar hatóság. A már működő, de akkreditációt még nem nyert nyíregyházi laboratórium ugyanis hasonló eszközökkel, de jóval szigorúbban mér. Míg a belga Westling laboratórium a 2 mikrogrammos antibiotikum-tartalom alatti mintákat automatikusan tisztának minősíti, a nyíregyházi labor 0,1 mikrogrammos skálát használ.

„A gond az, hogy az egyes tagállamok eltérően értelmezik ugyanazt a jogszabályt, és a magyar hatóságok mindezt ésszerűtlenül teszik” – nyilatkozott Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a hazai hatóságok „nem tudnak egy uniós jogszabályt értelmezni”, ezzel pedig egy egész ágazatot tesznek tönkre.

A méhészet ráadásul nem is jelentéktelen gazdasági tényező. A körülbelül 15 ezer kisebb-nagyobb magyar méhészet áttételesen 40-50 ezer embernek biztosít megélhetést, és évente megközelítőleg 25 milliárd forintnyi értékű mézet termel. A hazai össztermelés több mint 80 százaléka exportra kerül, Magyarország produkálja az Európai Unió méztermelésének körülbelül a tizedét.

„Tarthatatlan az az állapot, hogy az EU-nak nincs egységes szabályozása a mézben megengedett antibiotikum-tartalomra vonatkozóan” – jelentette ki a napokban egy brüsszeli szakmai konferencián Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő az Európai Parlamentben hamarosan megvitatandó, a méhészeti ágazat problémáiról szóló jelentést ismertetve. Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába – olvasható a vilaggazdaság.hu-n.

OrientPress Hírügynökség